Mindig csak Te voltál az életem célja.
Nem kellett senki más énnekem.
Bármit megadnék, hogy ha mégegyszer újra
Két kézzel foghatnád a két kezem.

Refr.
Nincsen se éjjelem, se nappalom, úgy érzem megöl a fájdalom.
Nem maradt más csak a bánatom, miért tetted ezt velem nem tudom.

Emlékszem minden egyes boldog napunkra.
Fényképed ott van még az asztalon.
Felnézek néha nap a fájdalmas kíntól.
Két könnycsepp gördül le az arcomon.

Refr. Nincsen se éjjelem...

Két varjú ül az Andrássy úton.
És Te már nem vagy többé én velem.
Hogyha Rád gondolok én mindig úgy érzem.
Egy úthenger haladt át a lelkemen.

Refr. Nincsen se éjjelem...

Rájössz majd Te még, hogy kellenék, de késő már a bánat.
Újra kezdeni ezt nem lehet, hát fordíts szépen hátat.