Mari nem itt él,
Mari máshol van.
Mari elmerült a belsö kozmoszban.
Odamenekült,
nem tudni miért.
De ha tudnám, se mondhatnám,
néma szeme erre kért.

Millió páncél mögött
millió seb,
S Mari évröl évre
egyre nehezebb.
Szorgos kis démonmenhely
mi vár még rád?
Mari, vegyél egy nagy levegöt,
és fújd meg a trombitád!

Kopott otromba trónon
egy szigorú szem.
Ha csak rám pillant
ezer évet örgeszem.
Ismerlek, Mari,
és kacsintanék,
mondanám, hogy menjünk, de látom,
hogy nálad még be van ragadva a kézifék.

Sikoly a sorsa,
ha magába száll.
Szponzora: téboly,
bilincs és halál.
Ez az útvesztöhely, Mari,
nem túl elökelö.
örlángon égö, üregi szenvedély,
most jöjj elö!