Tizenhat, még nem volt a legényke,
Mikor azt az ukázt kapta, hogy védje
A királyát, s fele lányát, óóó...

Fúj a szél kint a csatatéren,
De tél, a nyár, a vér, a fagy nem rettenti meg mégsem.
Hova készülsz, ha véget ér a harc?

Hazatér, a háborúnak vége,
De a tűz faluját sajnos elérte.
Mihez kezdesz? Gyűrött kép csak a múlt.

Ref.
Akkor csak ballag a katona,
Még ő sem tudja, hova.
Egy fénykép a zsebében,
És egy könnycsepp a szemében.
Ó, csak ballag a katona,
A szájában csutora,
A vállán egy teli zsák,
Kérdheted, mit csinál.

Tizenhat rég elmúlt a legényke,
És obsitnak egy mankót kapott, mer' védte
A királyát és fele lányát, óó.

Haza tart, mellén színes érmek eladók,
egy sört talán megérnek,
Nagyot kortyol, s búsan így dalol:

Ref.
Akkor csak ballag a katona,
Még ő sem tudja, hova.
Egy fénykép a zsebében,
Csak egy könnycsepp a szemében.
Ó, csak ballag a katona,
A szájában csutora,
A vállán egy teli zsák,
- Anya, oda nézz, egy Mikulás!

Ballag a katona, ballag a katona.
Ballag a katona, ballagj el valahova!
Ballag a katona, ballag a katona.
Ballag a katona, ballagjál valahova!