árban rég egyeztünk meg
csak szoptass még, tankolj tele
nem kell még védekezned sem
majd én ügyes leszek, bízhatsz bennem
aztán magamra drótozok egy cafat
hétfő reggeli felhőszakadást
rajtam marad, amíg kitart
az a néhány ócska kábeldarab
nem zártam kulcsra az ajtót
csak kérlek, oltsd le a lámpát
cinkos kis túlórákon
tudj szaporodni a fajtám hátán
üresség formája, dharma alakú
tátongás a begyógyult szemű fiókád torkán
a furcsa kis szajhád azzal vígasztalódik
azt hiszi, lesz még nap és gerince
elutasítani