Forró betonon, hasalok
Távoli hang csak a gyász
Lassan lüktet egy ér, fellobog halkan a láz.
Sima tenyér, a hátamhoz ér
Ooo csak játszik a szél,
Tudom már, messze vagy rég
Bennem minden halkszavad él.

Halott virágok illatát,
Nyögik a fák,
és megrászkodik a táj
valami végetér, valami fáj.

Ahogy fölémnö az ég,
Állmodni nem hagy a vágy,
Ha becsukom fáradt szemem,
tekinteted az arcomba vág,
Szemed Tüzénél, megvakulok,
de lassan ujra feljön a nap,
Nélküled, semmi vagyok!

Halott virágok illatát,
Nyögik a fák,
és megrászkodik a táj
valami végetér, valami fáj.

Ahogy fölémnö az ég,
Állmodni nem hagy a vágy,
Ha becsukom fáradt szemem,
tekinteted az arcomba vág,
Szemed Tüzénél, megvakulok,
de lassan ujra feljön a nap,
Nélküled , semmi vagyok!

Halott virágok illatát,
Nyögik a fák,
és megrászkodik a táj
valami végetér, valami fáj.